Hír

Dr. Tamás Henriette: Pályám egyik csúcsa lehet

  • 2017.10.09

Dr. Tamás Henriette, a Magyar Vívó Szövetség csütörtök este kinevezett főtitkára a stabilitásra és a nyugalomra törekszik. Nem várta ezt a megbízatást, de gazdag pályafutása egyik csúcsának tekinti.

- Meglepte a felkérés?

- Meg. Abszolút mértékben.

- És miért?

- A Magyar Vívó Szövetség elnökével, Csampa Zsolttal évek óta jó emberi és munkakapcsolatban vagyok, a tevékenységeim általa is ismertek voltak. Pontosan tudta, hogy mennyi munkám van, ezért nem gondoltam arra, hogy megtalál ezzel a felkéréssel…

- Mennyi idő után mondott rá igent?

- Igyekszem megfontoltan élni, dönteni, de legbelül, önmagamnak azonnal igent mondtam. Az élet egyik legszebb ajándékának érzem, hogy saját sportágamban vezető beosztásban dolgozhatok. Ugyanakkor nem bólintottam rá rögtön az ajánlatra, sok mindent át kellett gondolnom, többek között azt, hogy miként tudok legjobban megfelelni ennek a feladatnak, illetve hogyan tudom összehangolni egyéb megbízatásaimmal. 

Az  újonnan kinevezett főtitkár a hétvégén végignézte kadet női párbjtőrözőink sikerét Nagybecskereken, majd megtekintette a Vk-ezüstérmet nyerő junior női tőrcsapat döntőjét Temesváron.

- Kérjük, avasson be, melyek ezek az egyéb feladatok?

- Júliustól a Magyar Röplabda Szövetség TAO-Igazgatójaként dolgozom, és ezt a megbízatásomat az Elnök úrral történő megállapodásunk értelmében a jövőben is ellátom. Idén nyáron lett TAO kedvezményezett sportág a röplabda. És a szövetségtől azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy felvezessem építsem és működtessem ezt be a rendszerbe. A látvány-csapatsportok támogatásának beindítására 2011/12-ben indult be a jogszabályalkotási folyamat. Én a kezdetektől fogva benne vagyok, ebben dolgozom. Kicsit életműnek is tekintettem, és nagyon örülök, hogy ezt felépíthetem és megalkothatom egy másik sportágban. 

- Most már a vívásban is építhet… Azoknak, akik nem ismernék, bemutatná Tamás Henriettet? 

- Erdélyi származású vagyok, Szatmárnémetiben kezdtem vívni, a nagy múltú, Csipler Sándor nevét viselő teremben és a Haukler házaspár fémjelezte klubban. Mesterem volt egy időben az egyéni világbajnok Stahl Katalin is. 1989 januárjában költöztem Magyarországra, de mindez teljesen független volt az ezt követő decemberi forradalomtól. Azóta élek Budapesten, itt végeztem el a Testnevelési Egyetemet, majd később a Pécsi Tudományegyetemen szereztem jogi diplomát és sportszakjogi képesítést. Huszonöt éves koromig vívtam, de sérülések, térdműtét miatt nem folytathattam a versenyzést. 2005-től kezdtem dolgozni a paralimpiai mozgalomban. Itt is képeztem magam, majd tagja voltam a pekingi és a londoni magyar paralimpiai küldöttségnek. A 2013-as, budapesti integrált világbajnokságon a kerekesszékes vívóversenyek szervezésében dolgoztam. Ezzel párhuzamosan letettem a nemzetközi zsűrivizsgát az épeknél és a kerekeseknél egyaránt, a mai napig zsűriskedem. Hat évvel ezelőtt kineveztek az akkori Nemzeti Sport Intézet főigazgató helyettesének, majd annak megszűnésével az EMMI főosztályára, később a miniszterelnökségre kerültem, és állami projektek lebonyolításában dolgoztam. 

- Egy ilyen életpálya hallatán felvetődik az emberben, hogy kinevezésnek tekinthető-e a Magyar Vívó Szövetség főtitkári posztja…

- Én ezt inkább hatalmas megtiszteltetésnek élem meg. Ebben a sportágban nőttem fel, és azért tenni, hogy a magyar vívás jól működjön, pályám egyik csúcsa lehet. 

- Mit fog tenni azért, hogy jól működjön?

- Az Elnök úrral való jó kapcsolat és együttműködés nagyszerű alapja lehet a közös munkának. És az egy rendkívül izgalmas kérdés, hogy a legeredményesebb magyar olimpiai sportágat miként lehet jól működtetni, és egyben továbbfejleszteni. 

- A jelek szerint a konkérumokra még várnunk kell…

- Persze, nem szabad dobálózni a kijelentésekkel. Az első és a legfontosabb, hogy pontosan megismerjem a jelent. A vívást mindig is nagyon szerettem, magaménak éreztem, de eddig nem éltem igazán benne. Ez most egészen más szituáció lesz, az most a dolgom, hogy megismerjem a belső életét. 

- Különleges időszakban került a főtitkári székbe. A magyar vívás negyvennégy év után legeredményesebb olimpiai szereplését zárta tavaly, 2019-ben pedig olimpiai kvalifikáló világbajnokságot rendezünk. Érzi, hogy nagy a felelőssége?

- Természetesen. A környezet szerencsére adott, a sporttámogatási finanszírozási rendszer biztosítja a megfelelő alapokat. A többi pedig rajtunk múlik, hogy miként élünk a lehetőséggel. Én minden tőlem telhetőt megteszek majd, hogy az újabb feladatokat is sikerrel vegyük.

- Miként telnek hétfőtől a napjai?

- Az időbeosztás nagy feladat lesz a számomra… Amit tudni kell rólam, nálam nem a munkaidő, hanem az elvégzett munka számít. Az viszont legyen minőségi, és az is lesz, ebben biztos vagyok. Ugyanilyen vagyok magammal szemben. Biztosan lesz olyan nap, hogy három órát töltök az irodában, és olyan is, hogy tizenkettőt. Mondom, csak és kizárólag az elvégzett és minőségi munka a lényeg. 

- Amikor egy új vezető érkezik a munkahelyre, mindig izgulnak a kollégák, mit is hoz majd a jövő… Mit hoz a jövő a vívó szövetségben?

- A vívó szövetségben tudomásom szerint eddig is magas színvonalú munka folyt. Felesleges izgulni, az Elnök úrral közösen az az álláspontunk, hogy a stabilitás és a nyugalom a legfontosabb. Elvégre rengeteg a feladat, a kiegyensúlyozott működést meg kell teremteni. Biztos, hogy lesznek majd finomítások, először a szervezet irányítási mechanizmusát kell átgondoltan kialakítani. Eddigi pályámon sokat segített, hogy mindig tudtam, kiknek, miért és hogyan kell helyt állnom, bízom abban, ez így lesz ezúttal is. 




További híreink

Aktuális

Andrásfi Tibor után a junior férfi párbajtőrcsapat is aranyérmet nyert a rigai Világkupán! Gratulálunk!

Eseménynaptár

X